|
2019-09-08 19:00:55, vasárnap
|
| |
| |
MAGYAR SZÜRETELŐÉNEKBŐL LETT EURÓPA HIMNUSZA
Fellépésre készült a Magyar Dudazenekar, mikor Ifj. Csoóri Sándor megjegyezte: ,,egyszer eljátszhatnánk közösen az Örömódát is.." (..?) ..majd folytatta:
,,..ugyanis ez a mű egy magyar dal alapján született.., nézzétek meg a világhálón Barsi Ernő néprajzkutatót, mit is mond..."
hát én megnéztem ..
Link
..,rögtön nagyot néztem, aztán meg... utánanéztem...
Barsi Ernő nem kevesebbet állít, mint hogy Ludwig v. Beethoven műve, a mai európai himnusz, az ,,Örömóda" Kisfaludy Sándor ,,Magyar szüretelő ének" költeményéből, illetve annak változatából született. Ha találunk összefüggést, kapcsolatot az alkotók és a művek között, akkor joggal állíthatjuk, ismét a magyar kultúra gazdagította napjaink európai értékeit. Célunk, megismerni a két géniuszt és műveik létrejöttének körülményeit...
Az egész Európa által ismert dal, amelynek eredeti dallamára a Sümegen született és élt költő, Kisfaludy Sándor írt egykor szöveget. E szerint a dal összeköti Badacsonyt, Sümeget és Európát.
Az Örömóda és a Magyar Szüretelő Ének
Beethoven a IX. szimfóniája fináléját máshogyan képzelte el, mint a korábbiakat: meg akarta szólaltatni az emberi hangot, a kórust (Schiller szövegével). Ehhez a megfelelő refréneket, strófákat úgy kellett kiválasztania, hogy az egész szimfóniával harmonizáljon, s a fináléban az öröm csodálatos ajándékát ünnepelhessük.
Nagyon sokáig, évekig kutatta, mire rátalált Kisfaludy Sándor sümegi költő Magyar Szüretelő Énekére, melynek szövege és kottája 1816-ban Lipcsében jelent meg egy zenei lapban. A dal szintén a szeretetről, Szegedy Róza iránti reménytelen, ifjúi szerelemről szól (Himfy versek).
Az ének magyar népi dallam. Ősi magyar népi hangszer, a duda művelői őrizték meg.
Beethoven - a Schiller-vershez igazodóan - a finálé igényének megfelelően finomította a dallamot, és az ismétlésekkel érte el, hogy az öröm csodálatos kifejezője lett.
Beethoven tehát ismerte Kisfaludy művét, feldolgozta, zongorakíséretet írt hozzá, de ennek a dokumentuma csak 1941-ben jelent meg nyomtatásban a lipcsei Breitkopf & Hartel cég Ludwig von Beethoven - Neues Volkliederheft című kiadványában.
Európa himnusza egy magyar - egy sümegi - dallam alapján készült!
Évek óta foglalkoztatja a Sümegieket a kérdés, hogy vajon igaz-e, hogy az Örömóda valójában magyar dallam.
Az összes, ezzel kapcsolatos anyagot, a magyar Duda zenekar, Karakas Zoltán és Barsi Ernő részéről összejött információkat átbeszélték, Iván András csapata pedig összehozta a két dallamot. Azt hallgatva kiderül, hogy a kettő közös dallam. Tehát egy magyar népi dallam az Örömóda, annak szövegét pedig egykor Kisfaludy írta. Az lett Európa közös himnusza. Fusz János zeneszerző akadt rá a dalra, itt járva Magyarországon, 1815-ben. Nem ismerte a költeményt, az csak rövidítve került így egy bécsi újságba, ahol felfigyelt rá Beethoven. A zeneszerző népdalfeldolgozásai között megtalálható a szüretelő ének. Kisfaludytól csak a szöveg való, annak ellenére, hogy a költő zeneszerző is volt. Legyünk tehát büszkék rá, hogy Európa himnusza, amit emberek milliói énekelnek, magyar dallam. Külföldön élő magyarok is felfigyeltek rá, de a Beethoven által átírt zongoradarab és az eredeti dallam közti hasonlóságot Barsi Ernő mondta ki először, 1993-ban. Akkor azt állította, hogy Európa himnusza erre épül. 2015-ben egyértelművé tette ezt Rakos Miklós zenekutató zeneművész, Barsi Ernő tanítványa. Ő azt írta, hogy a magyar szüretelő ének verbunkos stilizálású dallam. Az adta a végső lökést Beethoven számára, amikor megszületett fejében a himnusz dallama.
Az Európai Unió létrejöttekor az alapító tagállamok elfogadtak egy közös indulót, egy európai ,,himnuszt", amely Beethoven alkotása, az Örömóda. Dallama letisztult, egyszerű, érzelemre ható, kellemes. Akárcsak a magyar népdalok.
A hasonlóság csupán a véletlen műve...(?) ... avagy a nagy géniusz igenis merített a magyar népdalkincsből, ahogy állítják zenetudósok? Barsi Ernő, zenetanár, kutató 1994-ben világít rá az Örömóda magyar vonatkozására. Kisfaludy Sándor, Sümeg városának szülötte volt az - állítja -, aki a ,,Magyar Szüretölő Ének" című népies dalával megihlette Beethovent. Állítása nem újkeletű, hiszen Szabolcsi Bence zenetudós már 1943-ban rámutat a dallam és a forma egyezésére a két zenemű között.
A sümegi Anna & Big Faces zenekar a két művet összerakta és egy stúdióban felvette, majd a szüreti fesztivál első estjén, a Kisfaludy vacsorán előadta a várcsárdában. Azt követően a szüreti ünnepségen is elénekelte a dalt a zenekar énekese.
Szüretelő ének, Örömóda
Link
Magyar szüretelő ének
A mulatságra, szüretre vonatkozóan csak a XVIII. század végéről tudósítanak a történeti emlékek, de bízvást feltehetjük, hogy öreg szokásokról beszélnek.E források egyike az úri szüretről ad számot. Kisfaludy Sándor - akinek szerelmi regénye Szegedy Rózával 1795-ben éppen egy szüreten veszi kezdetét - a ,,Csobáncz" című verses elbeszélésében így verselt a szüretről:
Bő, víg s népes volt Badacson
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kinn és benn.
Urai és asszonysági
Veszprím-, Somogy-, Szalának
Ifjai és leányai
Mindnyájan ott valának.
Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak,
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak.
Harsogtak a tárogatók,
A hegedűk zengének,
Szól a duda, tapsolt a tánc,
S a sarkantyuk pengének.
A nagysikerű ,,Himfy"-ből kilépve önálló életet kezdenek ,,A kesergő szerelem" (Buda 1801. 71. dal) alábbi versszakai, amelyeket Kisfaludy meg is zenésít, s ,,Magyar szüretelő ének" címen jelenik meg:
Édes, kínos emlékezet,
Oh Badacsony szürete!
Múlatságos gyülekezet,
Te rabságom kezdete!
Ott tudtam meg, ki légyen ő,
S mi légyen a szerelem;
Amor nyila miként sebző,
S mi az édes gyötrelem.
Nem úgy mentem, a mint jöttem;
Nagy különbség volt közöttem,
A ki valék az előtt,
S a ki lettem, látván őt.
(KIsfaludy Sándor: Magyar szüreti ének -a kotta ott van a martonvásári Beethoven múzeum falán:)
Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal
Link
Link
Link
A XIX. sz. egyik legjelentősebb szakmai kiadója, az ,,Allgemeine Musikalische Zeitung" (ÁltalánosZenei Újság) adja ki az 1816. március 13. számában német földön, Lipcsében.
Link
Örömóda, Beethoven a "IX. szimfónia" IV. tétele
Alig van még zenemű, amelyet olyan legendás tisztelettel övezne a hagyomány, mint Beethoven IX. szimfóniáját. Partitúráját Wagner lelkesen másolta. Debussy, aki egyébként nem fukarkodott éles, bíráló megjegyzésekkel Beethoven rovására, a IX. szimfóniáról tőle szokatlan, megindult csodálattal írt a La Revue Blanche c. folyóirat 1901. május 1-i számában. Se szeri, se száma a szimfóniáról szóló elemzéseknek, írásoknak. Csak oszthatjuk Debussy csodálkozását, ,,hogy ez a nagy szóhalmaz még nem temette maga alá a szimfónia zenéjét". Keletkezésének története egymagában is kész zenetörténeti tanulmány. Egy bonni barátja már 1793-ban azt írja Schiller feleségének, hogy Beethoven Schiller Óda az örömhöz című versének megzenésítésére gondol. Ettől kezdve a zeneszerző levelezésében, vázlatfüzeteiben fel-felbukkannak azok az utalások, témavázlatok, amelyek végül a szimfónia lassú beérésének útját jelzik.1808-ban komponált, op.80. Karfantáziáját már a IX. szimfónia utolsó tételére mutató előtanulmánynak szokták tekinteni. 1812-ben újra megjelenik vázlataiban Schiller Örömódájának kezdősora, majd 1815-ben a szimfónia második tételének kezdő témája. 1818-ban két szimfóniaterve foglalkoztatja. A szóbeli feljegyzés ,,egy régi hangnemű szimfónia" ,,ájtatos énekét" említi: ez a gondolat a kései a-moll vonósnégyes híres líd hangnemű tételében valósult meg. Az 1818-as feljegyzés ,,a fináléban, vagy már az Adagióban" tervezi az énekhangok belépését. 1822-ben egy nyilatkozata ismét ,,két nagy szimfóniáról" szól.
Végül az egy IX. szimfónia komponálásához az elhatározó indítást a londoni Filharmóniai Társaság megbízása adta 1822-ben. A megbízást Beethoven barátja, Ferdinand Ries közvetítette. Ugyanannak az évnek a végén jegyezte fel magának a zeneszerző ,,Finale" felírással, D-dúrban Schiller Örömódájának első sorát a szimfóniából jól ismert, végleges dallam kezdetével. A szimfónia partitúrája 1824. februárjában készülhetett el. Először Bécsben játszották 1824. május 7-én, Londonban csak a következő év március 25-én.
Forrás: A hét zeneműve: Ujfalussy József előadása (1982)
Összegzés...
Tény, hogy Kisfaludy Sándor és Beethoven kortársak voltak. Tudjuk azt is, hogy a német zeneszerző több évtizedes kapcsolatban volt a magyar kultúrával, annak elitjével. A korabeli újság (Musikalische Zeitung) kiadta Kisfaludy művét magyarul, németül, kottával és a lényeg, hogy sok-sok évvel később egy kiadványban zongorakísérettel, amit Beethoven szerzett! Tehát vitathatatlan, hogy ismerte a magyar polihisztor művét. (Beethoven számos népdalt ismert, hiszen sok feldolgozása látott napvilágot.) Lásd alább (a keretek ,,kihúzásával" nagyítható):
Lásd Link 7 oldala:
Link
Forrás: Barsi Ernő, Múzeumi füzetek 2. Sümeg, 1994. - Kisfaludy Sándor dalban, muzsikában
További tény, hogy Beethoven az ,,Örömódát" teljesen süketen írta meg. Zenei nagyságát igazolja, ám a magyar kultúrával kötött örök barátságát támasztja alá a mű általa választott dallama... Ahogy Ifj. Csoóri Sándor fogalmazott: a két mű dallamvezetésének hasonlósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az első sor 2. fokra -, illetve a második sor első fokra történő lezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak.A második egység pedig egyszerűen a magyar pásztorok által megőrzött virtuóz duda improvizáció (apraja) feldolgozott változata.
Célunkat elértük, hiszen megvizsgálva az alkotók életét, a műveket, a korabeli leírásokat választ kapunk kérdésünkre. Igen, igaza van Barsi tanár úrnak. Az Európai Unio himnusza, Beethoven műve, az ,,Örömóda" - Kisfaludy alkotásának egyik örökbecsű utódja.
Link
Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal
Link
Szüretelő ének, Örömóda
Link
Beethoven IX. szimfónia - örömóda
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
Címkék: zongorakíséretet, szüretelőénekből, vázlatfüzeteiben, megjegyzésekkel, jellegzetessége, előtanulmánynak, megzenésítésére, komponálásához, volkliederheft, elbeszélésében, magyarországon, néprajzkutatót, szimfóniaterve, foglalkoztatja, karfantáziáját, eljátszhatnánk, legjelentősebb, keletkezésének, általánoszenei, népdalkincsből, harmonizáljon, vitathatatlan, kiválasztania, ünnepelhessük, vonatkozására, létrejöttekor, létrejöttének, ismétlésekkel, költeményéből, csodálkozását, információkat, levelezésében, zenetörténeti, nyomtatásban, szimfóniáját, zongoradarab, világhálón Barsi, művek között, magyar kultúra, egész Európa, emberi hangot, megfelelő refréneket, egész szimfóniával, öröm csodálatos, zenei lapban, ének magyar, duda művelői, finálé igényének, ismétlésekkel érte, dokumentuma csak, lipcsei Breitkopf, magyar –, MAGYAR SZÜRETELŐÉNEKBŐL LETT EURÓPA HIMNUSZA, Magyar Dudazenekar, Csoóri Sándor, Barsi Ernő, Kisfaludy Sándor, Magyar Szüretelő Ének, Magyar Szüretelő Énekére, Szegedy Róza, Neues Volkliederheft, Karakas Zoltán, Iván András, Fusz János, Rakos Miklós, Európai Unió, Magyar Szüretölő Ének”, Szabolcsi Bence, Szegedy Rózával, KIsfaludy Sándor, Beethoven Örömódája, Allgemeine Musikalische Zeitung”, ÁltalánosZenei Újság, Beethoven IX, Partitúráját Wagner, Revue Blanche, Beethoven Schiller Óda, Schiller Örömódájának, Filharmóniai Társaság, Ferdinand Ries, D-dúrban Schiller Örömódájának, Először Bécsben, Ujfalussy József, Musikalische Zeitung, Lásd Link, Ahogy Ifj, Európai Unio,
|
|
Offline
